Bölcső

Ha a lány már nő lesz, teste-lelke virágzik,

Egy kis magot fogan, mi gyümölcsé válik.

De mielőtt a magból szép nagy gyümölcs lenne,

Egy kertész megfogja, s el ülteti földbe.

Ez a mag csírát hajt, ki nyílik a virág,

Az anyaméh neki táplálékot ad.

Gyümölcs a gyermek! Isten szép gyümölcse.

Édesanyja méhe neki a bölcsője.

Bölcső mely melengeti, óva ringatja,

Bölcső mely puha, jólbe takargatja.

Bölcső mely születése után is bölcső lesz.

Szereti óvja majd bármit bárhogyan tesz.